Törökbálint hírportálja

  

Programajánló

August 2019
M T W T F S S
29 30 31 1 2 3 4
5 6 7 8 9 10 11
12 13 14 15 16 17 18
19 20 21 22 23 24 25
26 27 28 29 30 31 1

Belépés

Hévvel Visegrádra, vonattal Gödöllőre Törökbálintról!?

Utópisztikusnak tűnhetnek címben szereplő célpontok, ám az 1900-as években valóban ilyen tervek szerepeltek az akkori döntéshozók előtt. A tervek szerint az észak-budai és dél-budai HÉV-eket kötötték volna össze, illetve a nagyvasúton is megvalósították volna a kelet-nyugati összekötést. - Nézzük mi lett volna, mi lehetne még...

Egyáltalán nem utópisztikus az ötlet, hogy Törökbálint és Visegrád között HÉV közlekedjen. - Vagyis, nem volt az, mára már sajnos az lett. Az 1914. július 23-án átadott Törökbálinti HÉV eredeti végállomása a Szent Gellért téren és nem a mai Móricz Zsigmond körtéren volt, bár erre már mára valószínűleg kevesen emlékeznek. Kevesen is emlékezhetnek, mivel a Szent Gellért téren igazán végállomást sem építettek ki a dél-budai HÉV-ek számára, aminek nagyon egyszerű oka volt: Már az 1904-es tervek szerint is a dél-budai (törökbálinti és budafoki) valamint az észak-budai (szentendrei) HÉV-eket a budai rakparton keresztül összekötötték volna. Ne tévesszen meg senkit, ekkor a Szentendrei HÉV még a felszínen közlekedett csupán. Az összekötés a mai fonódó villamos nyomvonalán valósulhatott volna meg.

Végül részben a háború miatt is, bár a kisajátítások megtörténtek, sőt egyes információk szerint a töltést is elkezdték kiépíteni Szentendrén és azt követően a Duna-part mentén, végül sosem hosszabbodott meg a HÉV Visegrádig, mint ahogy elmaradt a Szent Gellért tér - Margit híd közötti összekötés is, így a két vonal örökre két vonal maradt.

Nagyvasút tekintetében szintén szerepelt a tervekben egy új szárnyvonal építése 143-as vonalszámmal. Ez a vonal az akkori Torbágy után ágazott volna ki az 1-es vonalból, Annavölgy-Sárisáp és Tokod felé. Manapság ismét elő-elő szoktak venni a tervezők egy lehetséges szárnyvonalat, 1A vonalszámmal illetve, de ez a vonal Törökbálint térségében ágazna ki a fővonalból, és csak Budakesziig közlekedne, de a pálya terheltsége miatt, az csak újabb vágányok építésével lenne megvalósítható.

Számolt ugyanakkor az előző század eleji tervezők csapata egy másik tervvel is, amihez a szükséges vágánykapcsolatok ki is épültek, és akár ma is használható lehetne. Mégpedig Törökbálinttól, akár Ferencvároson, Kőbánya-felsőn és Rákoson át, akár Gödöllőig is mehetnénk vonattal átszállás nélkül. Már az akkori tervezők és forgalomtervezők tudták, hogy nem csak a budapesti fejpályaudvarokat kell leterhelni a vonatok forgatásával, és az új kapcsolatok pozitívan hathatnának az utasforgalomra.

Sajnos a mai MÁV-on, ami tenni sem akar azért, hogy Törökbálintról versenyképes legyen a vonat, csak kifogásokat keres, egyértelműen látszik hogy számukra az utas csak nyűg... Pedig a kapcsolatok javításával, akár a saját erőforrásainak jobb kiaknázhatósága is elérhető lenne, és az idejüket múlt fejpályaudvarok is megszüntethetőek lehetnének, ahogy azt már Nyugat-Európa sok nemzeti vasút társasága már megtette. - És mindez úgy érhető el, hogy azzal az utasok csak jól jártak.

Nálunk viszont sajnos csak a vasút és busz párhuzamosságában látják sokan a jövőt...

Hozzászóláshoz jelentkezz be!