A 2045.HU oldalain, csak az oldal működéséhez szükséges sütiket használjuk, továbbá a Google és a Facebook beépülő sütijei dolgozhatnak!

Mikből is vannak a törökbálinti dugók?

A lakosságot egyre jobban zavarja a városban tapasztalható egyre csak növekvő gépjárműforgalom. Politikai nyomásra megrendelésre kerültek szakmai anyagok, de igazából csak a találgatás megy: átmenő forgalom, sok autó, raktárak stb... Pedig csak ki kellett volna menni az utcákra!

Tény, hogy Törökbálint saját maga is egyre nagyobbra nő, akár csak a lakosságszámot, vagy csak az ipari területeket külön-külön nézve is, de együttesen ez még erőteljesebb hatást fejt ki.

Aki napi szinten Törökbálint területén jár, kel, az jól láthatja, hogy Törökbálinton nem egy egybefüggő dugóval találkozhatunk, hanem sok kicsi torlódási gócpont figyelhető meg. Ezek közül az egyik a Bajcsy-Zsilinszky úton Budakeszi felé, egy másik a Raktárvárosi úton Budaörs felé, harmadik a Diósdi úton Törökbálint felé, illetve külön-külön gócpontok alakulnak ki az iskolák környékén.

Közgazdaságban azt szokták mondani, hogy az elemzéseket a ceteris paribus elv, azaz a többi változatlanul hagyásának elve alapján kell vizsgálni, mert akkor állapítható meg, hogy egy-egy módosításnak milyen hatása van. - Ezt nem csak a közgazdaságban lehet alkalmazni, de először vizsgáljuk a raktárak kérdését.

Raktárak és az azokhoz kapcsolódó forgalom

Törökbálinton a raktárak jellemzően a lakott területeken kívül találhatók, közel az autópályafelhajtókhoz. A logisztikusoknak is az a céljuk, hogy az árukat a lehető leggyorsabban juttassák el A-ból B-be, márpedig ez a gyorsforgalmi úthálózaton a leggyorsabb. Bármilyen hihetetlen is, de Törökbálinton a nehézgépjárműforgalom csak a forgalomnak egy nagyon kicsi hányadát teszi ki, és az is a közúthálózatnak csak a töredékén közlekedik.

Természetesen vannak eltévedt kamionok, amiknek a kizárásáért további lépéseket kell tenni, további jól látható tiltótáblák kihelyezésével, de lényegében ez, nem rontja a törökbálintiak nyugalmát.

Átmenő forgalom

Törökbálinton jellemzően kettő+kettő irányból tapasztalható jelentős mértékű átmenő forgalom:

  • M7 lehajtó - Bajcsy-Zsilinszky út - Budakeszi irány és
  • Diósd - Pannon út - Raktárvárosi út - M1/M7 autópálya Budapest felé.
  • +1: Érd - Törökbálint - Budapest
  • +2: Diósd - Törökbálint - Budapest

Az M7 lehajtó tekintetében természetesen a lakossággal történő maximális egyeztetés mellett, bemutatva az esetleges kellemetlenségeket, megmutatva azt, hogy ez milyen előnyökkel járna a település nyugalmát illetően, komolyan el kell gondolkodni a lehajtó lezárását illetően.

Ebben az esetben meg kell vizsgálni azt, akár megállításos forgalomszámlálással is, hogy 1000 autóból hány törökbálinti veszi igénybe a le- és felhajtót. Amennyiben megállapítást nyer, hogy szignifikánsan magasabb arányban veszik igénybe átmenő céllal a lehajtót, akkor szakmai alapon kell meghozni a döntést.

Tekintve, hogy az itt jelentkező átmenő forgalom az M7 autópályáról Érd felől érkezik és Budakeszi felé közlekedik tovább, így rendelkezésre áll az M7 autópálya - M0 autóút - 1-es főút is, mint alternatíva, Törökbálintot elkerülve.

Raktárvárosi úton a reggeli csúcsidőben Budapest felé, és jellemzően délután Törökbálint felé tapasztalható zsúfoltságok illetően már képviselőink is szót adtak annak, hogy a Raktárvárosi utat a Pannon út és az autópálya felhajtó között 2×2 sávos úttá kell fejleszteni. - Ezzel azonban két probléma is felmerült.

A képviselők részéről is elhangzott, hogy erre forrást kell biztosítani. Véleményem szerint egyrészt elfogadhatatlan, hogy ehhez a forrást Törökbálint biztosítsa, különösen olyan elvonások mellett, mint amit városunknak is el kell szenvednie. Ez az út tökéletesen ki tudná szolgálni a törökbálintiak Törökbálint-Budapest irányú forgalmát. Ugyanakkor, akár személyes megfigyeléssel, akár a Google Maps forgalmi adatainak vizsgálatával bárki számára belátható, hogy a Tükörhegy körfogalomhoz Budapest felé több gépjármű érkezik Diósd felől, mint Törökbálint központja felől. - Ez egyértelműen alátámasztja, hogy a Tükörhegy körforgalom és az autópálya felhajtó között a 2×2 sávra való bővítésre nem törökbálinti igény miatt van szükség, tehát annak költségét nem Törökbálintnak kell vállalnia!

Ugyanakkor elhibázott döntés lenne 2×2 normál forgalmi sávot kialakítani, mert az csak további forgalmat generálna. A helyes döntés a Raktárvárosi út tekintetében, ha két buszsáv kerül kiépítésre, de legalább Budapest irányába, és ezzel egy időben kiépítésre kerül a hiányzó kerékpárút szakasz is a BUBA-Raktárvárosi út kereszteződéstől a tükörhegyi körforgalomig, ahonnan az egyrészt bevezethető Tükörhegyen át Törökbálint központjába, másrészt pedig a Pannon út mellett jelenleg kihasználatlanul futó járda átminősítésével Diósd felé.

Amennyiben a buszsávok a jelzett helyen megépülnének, további ingázók számára válna jobb alternatívává a közösségi közlekedés az egyénivel szemben, ezzel megindulhatna a forgalom redukálódása, illetve a biztonságos kerékpárút is a gépjárműforgalom redukálódását eredményezné. - További opció, hogy Budapest felé akár közös használatú busz-kerékpársáv is kiépíthető, mivel a Tükörhegy körforgalom és Raktárváros között a kerékpárosok a lejtőn biztosan nem zavarnák a buszok haladását.

Jelentős torlódás figyelhető még meg a Diósdi úton és az Érdi úton is, de ezeket a következő pontokban vizsgálom tovább, mert ez jelentősen eltér a másik két problémától.

A fenti fejlesztésekkel ugyan csökkenthető a kimenő útjainkon a reggeli zsúfoltság, de a belső területeken még mindig megmaradnának a forgalmi dugók. - Mik is okozhatják mindezeket?

Iskolai forgalom

Az iskolai forgalom tekintetében egyértelműen megállapítható, hogy mindhárom oktatási intézmény környékén a tanítás kezdetekor és a tanítás végén is jelentős mértékű torlódások alakulnak ki.

Ugyanakkor többszörösen is elérkeztünk a legsarkalatosabb problémához, és bizony itt jön elő a bevezetőben már említett ceteris paribus elv. És e tekintetben ezért mehetünk biztosra, mert nem jövőbeni hatást, hanem meglévő eredményeket tudunk vizsgálni.

Egyértelműen kijelenthető, hogy az előző két pontban említett átmenőforgalom és a nehézgépjárműforgalom időben tekinthető változatlan tényezőnek. Ezzel szemben az iskolai forgalom vizsgálható, mint változó tényező.

Ceteris paribus elv alapján megvizsgálható, hogy milyenek a forgalmi viszonyok azokon a napokon, amikor van iskola, és milyenek akkor, amikor nincs iskola. - Az egyértelmű, hogy az iskolák környéke ilyenkor kiürül, de van egy másodlagos hatása is a tanítási szüneteknek.

Mikor nincs tanítás, azonnal megszűnnek a forgalmi torlódások a Diósdi út, a Raktárvárosi út és a Bajcsy-Zsilinszky út tekintetében is.

Könnyen belátható, hogy a legnagyobb problémát, amit Törökbálint közútjai nem tudnak tolerálni, az az iskolák által generált forgalom, tekintve mint már írtam a munkába járás, az átmenőforgalom és a nehézgépjárműforgalom szignifikánsan nem csökken iskolaszünetben, de leginkább nem csökken az őszi, téli és tavaszi szünet idejében, de a forgalmi torlódások ezekben az időkben is megszűnnek.

Mi okozza azt, hogy tanítási időben válnak túlzsúfolttá az útjaink? Az iskolák által generált forgalmat külön kell kezelni, hogy helyi iskolás forgalom vagy külsős iskolás forgalom.

Az iskolák környéki autóforgalmat akkor lehet a közösségi közlekedés felé terelni, ha az valódi alternatíva az egyéni közlekedéssel szemben. 

Városi szinten a helyi iskolás forgalmat egyszerűbb kezelni, mivel az kizárólag a város döntésén múlik, hogy akar-e megoldást vagy sem? A törökbálinti iskolák az új buszhálózatnak köszönhetően a legtöbb területről átszállás mentesen megközelíthetők, csak a tájékoztatást kell javítani. Ugyanakkor Annahegy, Rudák-telep, Tükörhegy, Pistály és Dióskert területéről szükséges a közvetlen kapcsolatok javítása, "iskolás-járatok" beindítása.

Az iskolás járatok beindításával megkezdhető az iskolák körüli forgalom csökkentése, tekintve a szülők a nagy forgalommal indokolják, hogy miért viszik autóval a gyermeküket az iskola kapujáig. - Ugyanakkor, ezt a forgalmat pont a szülők generálják. De egy olyan iskolás járattal, ami a kis forgalmú területekről biztonságos helyről gyűjti a gyerekeket, majd szinte az iskola kapujában teszi le őket, már megfelelő biztonságot adhat a szülőknek, csökkenhet a forgalom, ami további forgalomcsökkenést eredményezhet, mert ekkor már lehetnek olyan diákok, akiket például biciklivel is elengednek a szüleik, ahogy ez volt 25 évvel ezelőtt.

A helyi iskolás járatok mielőbbi beindítása azért is fontos, mert ha helyben kezeljük a problémát, akkor ezzel erőteljesebb nyomást lehet gyakorolni a Volánbuszra, hogy Diósd és Érd felől is megfelelő, az iskolák csengetéséhez igazodó sűrítőjáratokat indítsanak el a 88-as és 755-ös buszok útvonalán tanítási napokon.

Fentieken felül pedig meg kell vizsgálni azt a német módszert, miszerint a tanítás kezdetekor és végén az iskolák környékére csak az ott lakók és az autóbuszok hajthatnak be gépjárművel, ezzel létrehozva egy olyan helyzetet, hogy ha a szülő az iskolás járat egy adott megállójáig kíséri a gyermekét, akkor a buszról csak 50-100 métert kell sétálnia az iskola kapujáig, míg autóból ez a távolság adott esetben 1 km.

Az iskolás forgalom redukálása azért különösen fontos, és kiemelten a helyi iskolás forgalom redukálása, mivel ez háromszorosan növeli a város közúthálózatának leterheltségét. Ma már nagyon sokan 10 órára járnak dolgozni. Az ilyen szülők jellemzően reggel 7:45-re elviszik a gyermeküket az iskolába, foglalva az utakat, majd hazamenne, újra lefoglalva az utakat. Majd, 9 óra körül elindulnak a munkahelyükre. - Délután ugyanez visszafelé megfigyelhető. - Így, ha a buszjárat kellően átgondolt lesz, akkor egy nap 4-szer lehet az iskolák környékét diákonként "felszabadítani".

A Diósdi út és az Érdi út felől érkező torlódásokat egyértelműen a 88-as és 755-ös buszok fejlesztésével lehet csökkenteni. Az innen érkező forgalom azért külön vizsgálandó, mivel ebben az esetben a szülők az érintett két településről Budapest felé csak átmennek Törökbálinton, de az iskolák érintésével, tehát ez egyszerre tekinthető átmenő és iskolás forgalomnak is.

Összegzés

Aki picit is veszi a fáradtságot arra, hogy felmérje Törökbálint közlekedési helyzetét, az könnyen beláthatja, hogy a forgalmi torlódásokat az alábbiak okozzák rangsor szerint:

  1. Iskolás forgalom
  2. Átmenő forgalom
  3. Tehergépjármű (logisztikai) forgalom

Ennek megfelelően, a problémát is a fenti sorrendnek megfelelően kell kezelni.

Mezei Gyula

  • Találatok: 350