A Tétényi‑fennsíkon pusztító tűz több mint 44 hektárnyi területet égetett le, köztük Natura 2000‑es, országos jelentőségű élőhelyeket is – derül ki a katasztrófavédelem beszámolóiból. A lángok a volt laktanya és a Mechanikai Művek térségében terjedtek szét, a száraz aljnövényzet miatt gyorsan és több ponton égve. A helyi gazdák egyik napról a másikra elvesztették legelőiket és takarmánybázisukat, a természet pedig évekre szóló károkat szenvedett.
Tűzvész a Tétényi‑fennsíkon – több mint 40 hektár vált hamuvá
A tűzeset a Tétényi‑fennsík törökbálinti oldalán a közelmúlt egyik legsúlyosabb helyi természeti katasztrófája volt. A drónos felmérések szerint összesen 44 hektár égett le, köztük ritka növény- és állatfajok élőhelyei. A tűzoltók a legmagasabb riasztási fokozatban, több település egységeivel küzdöttek a lángokkal.
A pusztítás nemcsak ökológiai, hanem gazdasági csapás is: a környék állattartói egyik napról a másikra maradtak legelő és takarmány nélkül, a terület regenerációja pedig akár hosszú évekig is eltarthat.
Törökbálint 10 millió forintos lakossági gyűjtést indított
A tűz után Törökbálint Önkormányzata 10 millió forintos közösségi adománygyűjtést hirdetett meg, amelyből azonnali segítséget nyújtanának a gazdáknak, támogatnák a tűzoltóságot, és akár egy új vízvételi pontot is kialakítanának a fennsíkon.
A felhívás célja nemes, a helyzet valóban súlyos – ugyanakkor a gyűjtés ténye több kérdést is felvet.
Miért kell gyűjtés egy 10 milliárdos költségvetésű városban?
Törökbálint éves költségvetése közel 10 milliárd forint, amelyből az önkormányzat az elmúlt években több, vitákat kiváltó kiadást is finanszírozott:
-
új kommunikációs osztályok létrehozása és működtetése,
-
több új szolgálati autó beszerzése, egyenként közel 20 millió forintos értékben,
-
egyes szervezeti egységek létszámának jelentős bővítése.
Ezek fényében jogosan merül fel a kérdés: hogyan lehetséges, hogy egy ekkora költségvetésű városnak nincs saját, azonnal mozgósítható vis‑major kerete, és miért a lakosságtól kell 10 millió forintot kérni egy olyan természeti katasztrófa után, amely közvetlenül érinti a város területét és gazdálkodóit?
A helyzet különösen azért érdekes, mert a tűzoltás, a kárenyhítés és a helyreállítás tipikusan olyan feladat, amelyre egy önkormányzatnak előre tervezett tartalékot kellene képeznie – különösen akkor, ha a város működésében rendszeresen előfordulnak nagy összegű, nem létfontosságú kiadások.
A lakossági gyűjtés üzenete
A 10 millió forintos adománygyűjtés egyszerre mutatja meg a közösség erejét és az önkormányzati gazdálkodás ellentmondásait. A helyiek összefogása példaértékű – ugyanakkor a kérdés továbbra is nyitott:
Miért nincs a városnak elegendő saját forrása egy ilyen, közvetlenül a települést érintő természeti katasztrófa kezelésére?
Ez a dilemma nemcsak pénzügyi, hanem bizalmi kérdés is: a lakosság joggal várja el, hogy a városvezetés átláthatóan, előrelátóan és felelősen gazdálkodjon a közpénzekkel.