Az elmúlt napokban ismét reflektorfénybe került a vasúti iparvágányok és a lakóövezetek közötti feszültség kérdése. Ollero Marco, a Momentum képviselője, interjújában elfogadhatatlannak nevezte a dízelmozdonyok használatát lakóövezetben. Azonban a helyzet ennél árnyaltabb.
Először is, a vasúti forgalom ezen a területen sosem szűnt meg, így nem beszélhetünk újraindításról. Az iparvágányokon folyamatosan zajlott a teherszállítás, bár annak intenzitása évszakok szerint változhatott.
Másodszor, a teherszállítást jellemzően elektromos mozdonyok végzik, míg a dízelmozdonyok kizárólag tolatási műveletekhez szükségesek. Ez világszerte bevett gyakorlat, mivel a konténerterminálokon a felsővezetékek akadályoznák a rakodást.
Jól látszik, hogy a DEPO kiterjedt és használt iparvágányhálózattal
rendelkezik, ami nem tegnap épült ki.
Harmadszor, az iparvágány nem lakóövezetben futott, amikor kiépült, és maga a vágány most sem ott fut. A környék beépítése jóval később történt, így a lakók tudhatták, hogy vasúti forgalommal kell számolniuk. Ezért a probléma megoldása nem az állam vagy a város feladata, hanem az ingatlanfejlesztőé, aki a lakásokat jó haszonnal értékesítette. Egy zajvédő fal építése a beruházó költségén méltányos megoldás lehetne.
A vita rávilágít arra, hogy a városfejlesztés és az ipari infrastruktúra összehangolása mennyire fontos a jövőben. A felelősség kérdése azonban nem kerülhető meg.
Az egyik "bűnös". Egyébként 1 mozdony szolgálja ki a budaörsi és a
törökbálinti iparvágányokat is.
A régóta működő DEPO iparterület jelentős mértékben hozzájárul a város költségvetéséhez, komoly bevételi forrást teremtve a helyi gazdaság számára. Ez a bevétel részben az iparvágányoknak köszönhető, amelyek biztosítják a teherszállítás gördülékeny működését és az iparterület hatékony kiszolgálását.
Ez az eset sajnos nem egyedülálló. Már korábban is több alkalommal fény derült arra, hogy a Törökbálint Holnap álcivil egyesület képviselői hiányos ismeretekkel rendelkeznek mind szakmai kérdésekben, mind a város történelmével és infrastruktúrájával kapcsolatban. Ezek az információhiányból fakadó félrevezető nyilatkozatok nemcsak a közösségi viták hitelességét gyengítik, de gátolják a hatékony megoldások keresését is. Az ilyen helyzetek rávilágítanak arra, mennyire fontos, hogy a közéletben megszólaló személyek alapos tájékozottsággal és szakmai felkészültséggel rendelkezzenek.